Bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen ellen: Manfred Weber szerepe, az EPP stratégiája és Magyar Péter helye a brüsszeli sakktáblán

Az Európai Parlamentben 2025. július 7-én heves vita zajlott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán, amelyet július 10-én, csütörtökön szavazással zárnak le. Az indítványt Gheorghe Piperea román szélsőjobboldali AUR-képviselő kezdeményezte a „Pfizergate” botrányra hivatkozva, de tágabb politikai és ideológiai törésvonalakat is felszínre hozott.

A bizalmatlansági indítvány háttere

Gheorghe Piperea 76 képviselő támogatásával nyújtotta be az indítványt, amelynek fő indoka a Pfizergate-botrány. Ez von der Leyen titkos SMS-üzeneteire vonatkozik, amelyeket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával váltott a koronavírus-vakcinák beszerzése során. Az Európai Unió Bírósága 2025 májusában megsemmisítette a Bizottság azon döntését, amely megtagadta ezeknek az üzeneteknek a nyilvánosságra hozatalát, és az Európai Ügyészség vizsgálatot indított.

Piperea és támogatói szerint von der Leyen átláthatatlanul, a közérdekkel ellentétesen járt el, ami aláássa a Bizottság iránti bizalmat. Az indítvány további vádakat is megfogalmaz, például a tagállami jogkörök csorbítását, a döntéshozatal átláthatatlanságát, valamint a román és német választásokba való beavatkozást.Az indítvány elfogadásához az Európai Parlament 720 képviselőjének abszolút többsége (legalább 361 szavazat) és a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges. Ez jelenleg valószínűtlen, mivel

A vita azonban nemcsak a Pfizergate-ről szólt, hanem az EU politikai polarizációjáról, a brüsszeli elit hatalmi játszmáiról és a nemzeti szuverenitás kérdéseiről is.Ursula von der Leyen védekezése Von der Leyen a vitában határozottan elutasította a vádakat, az indítványt „szélsőségesek kézikönyvéből” származónak nevezve, amelynek célja a társadalom megosztása, a demokrácia aláásása és az EU sikereinek lerombolása. Kijelentette, hogy a vakcinabeszerzés során minden tagállam egyenlő hozzáférést kapott az oltásokhoz, a tárgyalások pedig átláthatóan zajlottak. Elismerte a vakcinagyártók vezetőivel való kapcsolatot, de ezt a pandémia válságkezelésének részeként természetesnek tartotta.

A szocialisták és a liberálisok elutasították az indítványt, de nem feltétel nélkül támogatták von der Leyent. Iratxe García Pérez (S&D) arra figyelmeztetett, hogy az EPP és von der Leyen ne működjön együtt a „szélsőjobboldallal”, míg Valérie Hayer (Renew) az átláthatóság növelését sürgette.

A jobboldali frakciók, különösen a Patrióták Európáért (PfE), amelynek a Fidesz–KDNP is tagja, élesen bírálták von der Leyent, a vakcinabeszerzést hatalmi visszaélésnek nevezve. A Fidesz–KDNP szerint von der Leyen a „brüsszeli bürokrácia katasztrofális politikájának szimbóluma”. Gál Kinga (Fidesz) Weber fellépését a baloldal kiszolgálásának nevezte.

Manfred Weber szerepe: Von der Leyen megmentője

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője kulcsszerepet játszott von der Leyen megvédésében. Felszólalásában elutasította az indítványt, és egységes fellépést ígért az EPP részéről a csütörtöki szavazáson. Szerinte a Bizottság felelősen járt el a pandémia idején, az indítvány célja pedig az EU destabilizálása.

Weber egyben politikai kampányt is folytatott, az EPP-t az „autoriter hullámot” megállító erőként bemutatva, példaként említve Donald Tuskot, Magyar Pétert és Andrej Fialát.

Weber a frakció mozgósításáért is felel, és szigorúan utasította az EPP képviselőit – köztük Magyar Pétert és a Tisza Párt tagjait – a szavazáson való részvételre, jelezve, hogy a párt egysége és von der Leyen pozíciója kulcsfontosságú. Ez a kijelentés is utal a koalíció belső feszültségeire, különösen a szocialisták és liberálisok elégedetlenségére a zöldpolitika visszaszorulása és az EPP jobboldali szövetségesei miatt.

Von der Leyen és Weber szoros stratégiai szövetsége az EPP hatalmi pozíciójának fenntartására és az EU centrális irányításának erősítésére irányul. Von der Leyen 2019-es kinevezése óta az EPP támogatására támaszkodik, és Weber kulcsszerepet játszott mindkét ciklusának biztosításában. A kapcsolat azonban nem mentes a feszültségektől, részben Weber korábbi ambíciói és az EPP belső vitái miatt.

Von der Leyen megbuktatása az EPP befolyásának gyengülését jelentené, különösen a német CDU/CSU hatalomra kerülése után.

Az EPP és Magyar Péter kapcsolata: A Tisza Párt szerepe

Weber korábban kiemelte Magyar Pétert, a Tisza Párt vezetőjét, mint az Orbán Viktor ellen fellépő EPP-szövetségest. A Tisza Párt 2024-ben csatlakozott az EPP-hez, és Magyar gyorsan kulcsfigurává vált.

 A Tisza Párt kommunikációja az EPP narratíváját tükrözi, hangsúlyozva a jogállamiságot és a korrupcióellenes harcot.

A szavazás kilátásai és következményei

A csütörtöki szavazás várhatóan von der Leyen győzelmével zárul, mivel az EPP, az S&D és a Renew többsége mögötte áll. Az indítvány sikertelensége azonban nem feltétlenül erősíti meg pozícióját, mert a vita felszínre hozta a koalíció belső ellentéteit.

Ha a vártnál kevesebb képviselő támogatja, az politikai pofon lehet, amely gyengítheti a Bizottság tekintélyét. Weber számára a szavazás az EPP egységének és vezetői tekintélyének próbája, de a szocialisták és liberálisok kritikái hosszú távon megnehezíthetik a nagykoalíció fenntartását.

***